csütörtök 02 július 2020 at 0000 - SARLÓS BOLDOGASSZONY
Beküldte: szentkoronaorszaga.hu Kategória: Egyházi ünnepnapok Kapcsolat:level
Mikor csütörtök 02 július 2020 ettől 0000 eddig 2355
[html]
Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM
Sarlós Boldogasszony - Július 2.
Sarlós Boldogasszony, a muramelléki vendek ajkán magyar tükörszóval Srpnja Marija,* a nehézkes Máriának, Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál való látogatása (visitatio Beatae Mariae Virginis). Ez egyúttal az örvendetes olvasó második titka is. A középkorban vigíliáját és nyolcadát is emlegetik.
Azokban a napokban – írja Lukács (1,39 – 56) – Mária útrakelt és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Zakariás házába érkezve, köszöntötte Erzsébetet. Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek. Hangos szóval fölkiáltott: Áldottabb vagy te minden asszonynál, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Amint fölhangzott fülemben köszöntésed szava, örömtől repesett a magzat méhemben. Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked. Erre Mária így szólt:
Magasztalja lelkem az Urat,
És ujjongjon szívem üdvözítő Istenemben.
Hiszen tekintetre méltatta alázatos szolgáló leányát:
Lám, ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék.
Mily nagy dolgot művelt velem
Ő, a Hatalmas és a Szent!
Irgalma az istenfélőkre száll
Nemzedékről nemzedékre.
Nagyszerű dolgokat művel karja erejével:
Szétszórja a szívük szándékában gőgösködőket.
Uralkodókat taszít le trónjukról,
De fölemeli az alázatosakat.
Éhezőket tölt be minden jóval,
De üres kézzel bocsátja el a gazdagokat.
Fölkarolja szolgáját, Izraelt,
S amint megígérte atyáinknak,
Nem feledi irgalmasságát
Ábrahám és utódai iránt mindörökre.
Ezekre az evangéliumi igékre a nap hagyományainak megértésénél sűrűn kell emlékeznünk.
Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. A franciskánusok, az emberré, testvérünkké vált Krisztus apostolai kezdik először, a XIII. század folyamán megülni, illetőleg terjeszteni.* Az összefüggésekről Szent Anna napjánál szólunk bővebben.
Sarlós Boldogasszony ünnepe, tisztelete egy század múlva (1389) vált az Egyházban egyetemessé. Hazánkban elsősorban föltétlenül az obszerváns ferencesség buzgólkodására vert gyökeret még a középkor végén, igazában azonban a barokk világában bontakozik ki.
Az obszerváns Temesvári Pelbárt fejtegeti,* hogy a Magnificat tartalmazza mind az Úr imádságát, mindpadig az Üdvözlégyet.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben egyezik ezzel: Magasztalja Lelkem az Urat, vagyis az égi Atyát.
Az első kérés: Szenteltessék meg a te neved, bennfoglaltatik ebben: Örvendez lelkem, az én üdvözítő Istenemben…
Második kérés: Legyen meg a te akaratod. Ott: Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből és felmagasztalta az alázatosakat.
Harmadik kérés: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Ott: az éhezőket betöltötte jókkal.
Negyedik kérés: És bocsásd meg a mi vétkeinket. Ott: és az ő irgalmassága, amely megbocsátja bűneinket nemzedékről-nemzedékre száll az őt félőkön.
Ötödik kérés: És ne vígy minket a kísértetbe. Ott: hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, azaz Krisztussal, aki hatalmasan megvédi a hívőket minden kísértésben.
Hatodik kérés: De szabadíts meg minket a gonosztól. Ott: Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, megemlékezvén irgalmasságáról. Amint szólott atyáinknak, Ábrahámnak és az ő ivadékainak örökre.
Üdvözlégy Mária tartalmilag benne van ebben: Magasztalja az én lelkem az urat. Malaszttal teljes. Ott: És örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben. Az Úr van teveled. Ott: mert megtekintette szolgálójának alázatosságát. Áldott vagy te az asszonyok között.Ott: Íme mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék. És áldott a te méhednek gyümölcse. Ott: Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, kinek szent az ő neve.
Lukács szavaiból kitetszik – írja* többek között hajdani nagyhírű népkönyvünk, a Makula nélkül való Tükör – mondván: És azon üdőben föllele Mária, sietséggel a hegyes tartományra méne. Most azért kelj föl keresztény lélek és tekintsd meg micsoda szarándokságot járt akkor a Szent Szűz. Azt véled te, hogy nagy dolgot teszel, ha egynehány órát töltesz az isteni tiszteletben való fáradságban. De vajon hasonlíthatod-é azt a Szűz Mária fáradságához? Mert az első útjára meg kellett erősíttetni, mivel Názáretbül Jeruzsálemhez jó három napi járóföld vala, Jeruzsálembül vadig Júda várasában öt óra hosszáig járóföld van. Názáretbül pedig a Galilea hegyútja tart hét óra hosszáig. Onnét kijövén Esztrának szép nagy mezejére, akin egynehány óráig menvén jutnak a kastélyhoz, ahol Krisztus a tíz poklost meggyógyította. Onnét mennek egynehány hegyen, Szamaria tartománya által és Sikhemben érkeznek. Ezen helyeken pedig nagy és kősziklás hegyek vannak, az utak pedig kövecsesek és egy hegyről másikra kell menni. Ily kemény utat kellett a tizenöt esztendős Szüzecskének terhes lévén immár, felvállalni…
Ó vajha valaki hallgathatta volna, mit beszéltek együtt az úton! Soha semmi papi rend nagyobb tisztelettel és ájtatossággal az Oltáriszentséget az utcán által nem viszi, mint a Szűz Mária az Istennek szent Fiát az ő méhében vitte, mint valami éltes monstránciában bézárva. Soha Dávid király az Frigynek Szekrényét oly tisztelettel és örömmel késérte, mint Szent József ezen eleven Frigynek Szekrényét késérte…
Óh ti két földi Szerafimok, mondjátok meg nékünk vigasztalásunkra, mint voltatok az úton, mit szólottatok együtt és hol nyugodtatok meg? Mert Te óh Mária, aki magát az istenséget méhedben hordoztad, semmit kívüle nem szólhattál, te pedig Szent József oly közel lévén az igaz Naphoz, meg kellett tőle gyulladnod.
Méne azért az édes Szűz Mária nagy sietséggel és örömmel Júda városába, kívánván látni az ő rokonát, Erzsébetet… A Szent Szűz Szent Brigittának megjelentetve mondván: midőn Erzsébet egy kútnál velem egyben találkozott volna, egymást megöleltük és megcsókoltuk, a gyermek meg kezdett benne mozdulni és vígan ugrándozni és csudálatosan örvendezni. Én is hasonlóképpen, kiváltképpen való új édességgel bételni és nyelvem Istentől kezde szólani. És a lelkem nagy öröm miatt magát meg nem foghatta. Erzsébet is nagy örömmel bételvén, nagy fennszóval kezde kiáltani: Áldott nagy Te az asszonyi állatok között és áldott a Te méhednek gyümölcse… Honnét vagyon ez nékem, hogy az én Uram anyja hozzám jöjjön? Óh én szegény bűnös honnét érdemlettem, hogy az én Megváltóm anyját nemcsak lássam, hanem látogatásomra jöjjön…
De méltó megfontolni a Szűz Mária énekének édességét, szentségét és méltóságát, kit a Szentlélek sugarlásábul, az Isten jóvoltának és hozzá mutatott isteni, kegyes szeretetiért legnagyobb alázatossággal, ájtatossággal és örömmel éneklett mondván: Magasztalja az én lelkem az Urat és örvendezik az én megszabadító Istenemben, mert megtekintette az ő szolgálójának alázatosságát…
Sokan azt mondják, hogy az egész Szentírásban ehhez hasonló ének nem találtatik és a Miatyánk, Üdvözlet után semmi nagyobb erejű imádság nincsen…
Ott maradott azért három hónapig a Zakariás házánál, hogy az Írás bételjesedjék: a Frigyszekrény Obededom házánál három hónapig volt és megáldotta Isten az ő házát és cselédit a Frigyszekrényért. Mária vala az igaz Frigyszekrény, akiben mennyei manna vala. Az Isten ez eleven Frigyszekrényért nagy áldásokkal megáldotta a Zakariás házát… Szent Bonaventúra azt mondja: Óh micsoda ház, micsoda nyugodalmas hely volt ott, ahol oly anyák oly magzatokkal együtt lakoztak: Mária, Erzsébet, Jézus és János és a hét vén, József és Zakariás sokszámú angyali karokkal. Bizonnyal jobban megdicsőíttetett a Zakariás háza, mintsem Salamon temploma…
Szakrális művészetünk emlékeiből, illetőleg patrociniumainkból egyaránt az tűnik ki, hogy Sarlós Boldogasszony a XV. századtól válik hazánkban és népünknél tiszteltté, majd azután a barokk időkben, még inkább a népi jámborság őszi virágzásában, a múlt század folyamán teljesedik ki.
Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló, legtöbbször szárnyasoltárokhoz tartozó gótikus táblaképek: Almakerék (Malkrog, Malamcrav, 1440), Berethalom (Birthälm, Biertan, 1515), Csíkcsatószeg (1530), Csíkmenaság (1543), Csíksomlyó (1520, a kolozsvári múzeumban), Dovalló (Dovalovo, 1500, 1520), Dubrava (1510), Eperjes (1497), Farkasfalva (Vlková, 1480), Esztergom (Keresztény Múzeum, 1510), Héthárs (Lipiany, 1520), Kassa (1474), Késmárk (1450), Kisszeben (Sabinov, 1510), Liptószentmária (Liptovská Mara, 1450), Liptószentmiklós (Liptovsky Mikuláš, 1470), Lőcse (1476, 1494), Malompatak (Mlynica, 1480), Mosóc (Mošovce, 1480), Nagylomnic (Velká Lomnica, 1495), Nagyőr (Strážky, 1524), Nagyszalók (Velky Slavkov, 1483), Németlipcse (Partizánská Lupča, 1450), Selmecbánya-Tópatak (Studenec, 1506, most Szépművészeti Múzeum: M. S. mester képe, középkori művészetünk kimagasló alkotása), Somogyom (Smig, 1500), Sorostély (Şoroştin, 1500), Szászbogács (Bogeschdorf, Bagaciu, 1518), Székelyzsombor (Jimbor, 1540), Szepeshely (Spišske Pohradie, 1470, 1480, 1499), Szmrecsány (Smrečany, 1480). Egy részük a Mária élete-ciklushoz tartozik.*
Gótikus faszobrait őrizte meg: Alsóbajom (Bonnesdorf, Boian, Mária-oltár, 1410), Bártfa (Mager Veronika Mária-oltára, 1489), Kassa (Sarlós Boldogasszony-oltár, 1470), Kisszeben (Keresztelő Szent János-főoltár, 1510), Szászsebes (Sebişul Sasesc, 1524).*
A Sarlós Boldogasszony-patrociniumot rendjeink közül elsősorban a franciskánusok és pálosok (Sajólád, Tőketerebes)*karolják föl a középkor végén. Később szélesebb körökben is egyetemessé válik.
Szerencsére több Sarlós-titulus történeti és mondai hagyományairól is vannak följegyzéseink.
A csíkrákosi (Racul) templomban ez a felírás olvasható: HOC OPUS FECIT PETRUS ZABLYA. Építését, helyesebben fölújítását (1574), az odavaló nép így tudja: Zablya Péter hatalmas úr volt, kemény, kegyetlen ember. Mindenki félt tőle, de áldott lelkű felesége miatt mégsem gyűlölték. Az asszony nem egészen a maga jószántából ment nőül Péter úrhoz, hanem hálából, mert a törökök rabságából ő váltotta ki. A menyecskére folyton féltékenykedett. Egyszer egy sarkantyú kerekét találta az asszony szobájában, amely a bátyja csizmájáról esett le. Zablya Péter nem hitt neki, sőt tűzpróbára ítélte a feleségét. Ez abban állott, hogy megtüzesített ekevason kellett a gyanúsítottnak végiglépkednie. Ha nem égette meg, akkor ártatlan volt.
Az asszony hiába rimánkodott, ura nem engedett. A Sarlós Boldogasszony képe előtt imádkozott erőért, mialatt Péter az ablakon át az érésben lévő búzát nézte. Hallod-e – szólt a feleségéhez – ha igazán ártatlan vagy, akkor Isten megsegít: arasd le magadban a termést, különben a tűzpróbát nem kerülheted el. Az asszony keservesen sírni kezdett, majd pedig elaludt.
Péter látta ám, hogy száz meg száz csillagba kapaszkodva, angyalok ereszkedtek a búzába. Előttük egy királynői alak haladt. Feje körül glória, kezében sarló. Gyorsan learattak. Péter belátta, hogy gyanakvásáért vezekelnie kell. Búcsút járt, magába tért. Hazaérkezve felesége fölébredt. Hálából azután megépítette a rákosi templomot.
A helyi hagyomány azt is tudja, hogy rabló katonák a templomot meg akarták semmisíteni. Tűzre vetették a kereszteket, de ezeknek áttüzesedett szögei kiugrottak és kiégették a martalócok szemét.*
A templom titulusa egyébként Kisasszony. A Sarlós Boldogasszony ünnepéhez, illetőleg alakjához kapcsolódó mondát nyilván egy Napbaöltözött Asszony-ábrázolás holdsarlója ihlette.
Jászdózsa kápolnájáról az a mondai hagyomány, hogy egy lány látta, amint a Szűzanya bal karján a Kis Jézussal, jobb kezében pedig sarlóval aratott*. A látomás helyén épült a kápolna.
Temesszlatina (Slatina Timişului) temploma a Bánátban vadászó Ferenc és Károly lotharingiai hercegeknek a törökök, illetőleg a rablók kezéből való kiszabadulásának emlékezetére, III. Károly özvegyének, Erzsébet császárnénak fogadalmából és Mária Teréziának áldozatkészségéből épült. Felírás szerint:
QVOD FRANCISCVS POST CAESAR ET CAROLVS
FRATRES LOTHARI VENANDO ERRANTES
HIC TVRCAS EVASERVNT:
LARGITATE VIDVAE AC AFFINIS MARIAE
THERESIAE RESTRVCTA.
A kecskeméti Sarlós Boldogasszony-kápolnát Darányi György, helybeli református polgár fogadalomból emelte (1713), amelyet akkor tett a Szűzanyának, amikor egy megvadult bika üldözte és halálos veszedelemben forgott.
A méltatlan ünneplés hagyományvilágához tartozik Jászladány Sarlós Boldogasszony-patrociniumának sorsa. Amikor a nap megszűnt ajánlott ünnep lenni, az akkori bíró, Cs. József azzal a kérelemmel fordult az egri érsekhez, hogy az aratási munkára való tekintettel a búcsút ne napján, hanem a rákövetkező vasárnap tartsák meg. Az engedélyt meg is kapta. Nem sokkal később azonban Cs. József megzavarodott, a családot is sok csapás érte. A nép között az a hit támadt, hogy ezeknek a megpróbáltatásoknak oka az, hogy a család őse a búcsút eltétette eredeti napjáról, és nem ülik meg azzal a fénnyel, mint valamikor tették. Ez a vélekedés olyan hatással volt a család még élő tagjaira, hogy kérelmükre az érsek visszahelyezte a búcsúnapot régi helyére.
A bánáti Ürményháza (Jermenovci) magyar falu határában 1888 nyarán hatalmas jégverés pusztított. Ezért a nép Sarlós Boldogasszony napját fogadalmi ünnepnek nyilvánította. Megfogadták azt is, hogy abban az esztendőben nem lesz tánc a faluban és engesztelésből csak a templomba járnak. A lányok és legények azonban nem bírván magukkal, túl akartak járni az öregek eszén, és ki a pusztába készültek mulatni, táncot járni. A bíró csendőrökkel oszlatta szét őket, hogy a fogadalom méltóságán ne essék csorba.
A különleges Sarlós Boldogasszony-elnevezés utal az ünnepnek, az aratással, termékenységgel való szimbolikus-szakrális párhuzamára:
Az isteni Szűzanya indul hosszú útra,
Szent Erzsébet rokonának látogatására.
Siet drága terhével, isteni gyümölcsével,
Amerre megy, ahova lép, áldás derül fel,
Mert az égi jó Atya áldását osztogatja:
Gazdag termés, istenáldás virul nyomába.
Hetény János* az ünnephez fűződő néphagyományt a következő elemekre bontja: virágszentelés, szegénygondozás, anyaság, aratás. A felosztást mi is követjük. Hetény több adalékát átvesszük, de ki is egészítjük.
Virágok nyíllanak Mária útján,
Szivárvány ragyog a kék egek alján.
Szíve alatt nyugszik az ég kincse,
A mennyből szállt megtestesült Ige.
Fényes angyalsereg megyen utána,
Előtte meghajlik a cédrus ága,
Istenáldás van azon a helyen,
Ahol a Szent Szűz keresztül megyen.
Vagy amint Telek József mondja: a hegyes tartományokra utazó tisztaságos Szüzet hegyek, völgyek, mezők, erdők, virágok, zöldségek, angyalok, emberek és minden alkotmányok magok módjuk szerént vígaduzva tisztelték.
Mintha M. S. mester képén is az Énekek Énekének a nap szentleckéjére rendelt igéi (2, 8 – 13) elevenednének meg: Íme ő jön szökellve a hegyeken, átszökellve a halmokat... mert már a tél elmúlt, a záporeső elállott és eltávozott. Virágok nyílnak földünkön. Eljött a szőlőmetszés ideje, gerlice szava hallatszott földünkön. A fügefa megtermette első gyümölcsét, a virágzó szőlők kiárasztják illatjukat…
Az ország északi részein ezen a napon felvirágoznak egy széket és a ház elé teszik. Ha erre jönne a nehézkes Mária, legyen hal megpihennie.
Gölnicbánya (Gelnica) népe ilyenkor szokott a lőcsei Máriahegyre búcsút járni. Előtte böjtölnek, az utat pedig mezítláb teszik meg, mert Mária is így ment Erzsébet látogatására. Mintegy 50 km-es hegyi út után érnek céljukhoz. A gazda különös kegynek veszi, ha a búcsúsok az ő rétjén, földjén haladnak keresztül, mert így bővebb termésre számíthat.*
Sarlós napján Szeged és a környék faluinak, tanyáinak templomában máig fodormentát (Mentha crispa) szoktak szenteltetni. Szatymazon, Tápén, állítólag még Nagykörűn az asszonyok sarlóval metszik le tövéről, és úgy viszik a templomba. Olykar búzát is visznek vele együtt szenteltetni. Tápén a betegnek teát főznek belőle, amelyet nem cukorral, hanem mézzel szoktak édesíteni. Köhögésről is foganatosnak tartják. Mária nagy útjára emlékeztetve a tápaiak fájós lábat szoktak vele párolni, a sövényháziak pedig borogatni. Halott másvilági útjának megkönnyítésére koporsójába is szokták tenni a Nagyboldogasszony napján szentelt comborkával együtt.
A jószágtartó gazdák Algyőn az ünnep hajnalán napkölte előtt sarlóval szokták levágni a fodormentát. Megszárítják, majd szükség esetén a beteg jószágot ezzel az előzőleg vízbe mártott mentával kínálták meg.
Egyébként e napon az egykori Dömötör-templom előtti Rozália-kápolnában az egész város és környék jámbor népének jelenlétében, nagymise alatt történt a fodormentaszentölés. Ez a szentelmény tudtunkra egyedül áll a katolikus liturgiában, így egyelőre helybéli szertartási fejleménynek kell tekintenünk, amely még a pestisjárványok ellen való szakrális-mágikus bajelhárításban gyökerezik. Nyilván nem véletlen, hogy a szentelés is éppen Rozália kápolnájában ment végbe.
A Somodi (Drienovec) hívek is e napon tüzet szenteltetnek a templomban: kakukkfüvet, tisztesfüvet, fodormentát. Ezt teszik a beteg párnája alá, a halott koporsójába, továbbá az ellő tehén szénájába.*
Mint láttuk, a piszkei templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték. A búcsút tréfásan fokhagymás búcsú néven emlegetik; mert a környékbeliek állványokra függesztve fokhagymakoszorút árulnak és a hívek téli szükségletüket itt és most szerzik be. Lehetséges, hogy helyi paraliturgikus szentelmény nyomaival van dolgunk.*
Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalma.
Hetény János mutat rá, hogy egyik hazai misekönyvünk Sarlós Boldogasszony ünnepére voltaképpen a keresztjáró napok leckéjét és evangéliumát rendeli. A meghosszabbított leckében Jakab apostol még így tanít: testvéreim, ha valaki közületek eltéved az igazságtól és valaki megtéríti őt, tudja meg, hogy aki a bűnöst visszatéríti helytelen útjáról, megmenti a lelkét a haláltól és betakarja bűneinek sokaságát.
Az Apor-kódex liturgikus előírásai, éspedig a három jeles szolgáltatás között* olvassuk, hogy a premontrei rend halottjainak egyik ünnepén, Sarlós Boldogasszony nyolcadában az mise elvégezvén, az eledelek idején egy szegénynek annyi prevenda (praebenda) adatik, mint egy atyafiúnak. A néphagyományban sokfelé máig ismeretes az etetés, vagyis a szegények többszöri megvendégelése a halott üdvösségére, ami nyilvánvalóan összefügg e kolostori, de általában a középkori gyakorlattal is.
A hazai liturgikus előzményekből, de egykorú német párhuzamból is érthető, hogy a Sopron városában hajdan virágzó nyomorultak, száműzöttek céhe (fraternitas exulorum, Ellendzech) a Szent Mihály-templomban lévő oltárát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelte.* A céh feladata az volt, hogy segítsen a börtönben sínylődőkön, továbbá a halálos ítélettel sújtottakon. Elsősorban lelki vigasztalásra gondoltak. Ezt papjuk által látták el. Nyilván ők temették el a kivégzetteket is. Igyekeztek a szegényeken, koldusokon, nyomorékokon, özvegyeken is segíteni.
Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Ez magyarázza a templomi ábrázolásokat is. Középkori misekönyveink az ünnep vigíliáján emlékeznek meg Mária anyaságáról. Nyilvánvaló, hogy ezt a misét nehézkes anyák oltalmára más napokon is elvégezhették.
Egy keltezetlen ponyvatörténet elmondja,* hogy Komáromban az idén Vörös András nevezetű gazda feleségével Sarlós Boldogasszony napján kiment aratni. Egyszercsak Mária jelent meg fényes angyali sereg kíséretében előttük. Ijedtükben térdre estek. A Szűzanya szólt Vörösnének, hogy a még lábon álló gabonában találni fog egy szegény asszonyt, aki éppen most szült egy kis leányt. Vegye őket gondozásába, Fia majd meg fog érte fizetni. Ezután Mária és az angyalok eltűntek.
Vörösné pár lépésre csakugyan meg is találta a szegény anyát és magzatát. Ha a Szűzanya idejében meg nem jelenik, András gazda kaszája bizonyára halálra sebezte volna őket. Vörösék hazavitték és gondos ápolással meg is mentették mindkettőjüket.
Kiderült, hogy az asszony ura három hónappal azelőtt meghalt. Ami kevéskéjük volt, fölélte: dolgozni már nem tudott, kéregetni szégyellt. Elhatározta, hogy egyik távoli rokonához megy, és ott kerül majd a Boldogasszony ágyába, vagyis gyerekágyba. Útközben azonban a búzában lebetegedett, miközben a Szűzanya oltalmába ajánlotta magát. Utána elvesztette eszméletét.
Nem kétséges, hogy e csodatörténet még az ünnep teljesebb hiedelemvilágának maradványa. A gyermekáldás, továbbá az aratás nagy ajándékai megérdemlik a könyörgést és hálaadást, amely országszerte a Sarlós Boldogasszony-napi zarándoklatokban is kifejezésre jut. Erről azonban bővebben a hazai búcsújárásról készülő munkánkban szeretnénk megemlékezni.
A köztudat az aratás kezdetét leginkább Péter és Pál ünnepéhez kapcsolja. Ez azonban inkább kalendáriumi jelentőségű. A hozzáfűződő kultikus hagyományok, archaikus hiedelmek miatt igazában Sarlós Boldogasszony napját kell az aratás ünnepélyes népi előjátékának tekintenünk.
Az ünnep jellegzetes magyar neve nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel: Máriának Erzsébettel való látogatásával (visitatio). Inkább a búza beérése, az aratás kezdete kapcsolódik népünknél ehhez az asszonyi, vegetációs jellegű ünnephez.
Kálmány Lajosnak a szegedi tájon gyűjtött adatai szerint magán az ünnepen valami keveset arasson az asszony is sarlóval, szedjen kalászt, hogy – mint mondják – a jószág ne pusztuljon. Ekkor került a szobába a búzaborona néven emlegetett, művészien összefont kalászcsomó is. Ott maradt egész éven át.
Tápiógyörgyén e napon háromszor beledobták a kaszákat az aratandó búzába, hogy a munka jól haladjon.
Szil rábaközi faluban Sarlós Boldogasszony ünnepe volt az aratás kezdete. Misét hallgattak, mialatt a szerszámokat a templom falához támasztották. Utána a búzában mindenki vágott egy rendet, majd hazatértek. Csak másnap fogtak igazában a munkához.*Zsidány horvát aratóit és szerszámaikat a munka kezdete elölt a plébános megáldotta.*Pusztaföldvárott ez kint a búzaföldön történt.
Ünnep sokácainknál is. Hercegszántón hallottuk, hogy valaki vakmerőségében ezen a napon is aratni akart. Sarlóját azonban a búza helyett forgószélbe vágta. A szél a sarlót megfordította és megsebezte az ünneprontót.
Angyalsereg szálldos Libanon hegyére,
Istenáldás szállott a földi emberre.
Itt van az aratás, jön az égi áldás,
Szálljon fel szívünkből buzgó hálaadás.
Áldd meg fáradságát a földi embernek,
Áldd meg a hegyeket és a szántóföldeket
Szűzek szép virága, Hebronnak csillaga,
Látogass áldással egek Királynéja.
Sarlós Boldogasszony, az aratás édesanyja és királynéja gondoskodik a szegényekről is. Hetény János idézi egy XIV. századbeli hazai misekönyvből az ünnepnek akkor előírt leckerészletét: Sokat tehet az igazak állhatatos könyörgése. Illés hozzánk hasonló ember volt, szenvedésnek alávetve. És imádkozva imádkozott, hogy ne essék eső a földre, és nem esett három évig és hat hónapig. És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megadta termését (Jakab 5,16 – 20). A hozzátartozó evangélium (Lukács 11,5 – 13) meg az állhatatosan esdeklő barátról szól, aki éjszakának idején könyörög kenyérért. Meg is kapja. Tehát kérjetek és adni fognak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak. Mindaz, aki kér, kap. Aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik. Ha pedig valakitől közületek kenyeret kér, fia talán követ ad neki?
Telek József szerint* Sarlós Boldogasszony maga az irgalmas Ruth: könyörületes a nyomorult szegényekhez és az ügyefogyott szűkölködőkhöz. Ő maga is munkálkodik, arat ezen a napon:
Sarlós Boldogasszony napját Isten elhozta,
A szegény és a gazdag nagy örömmel várja.
Itt van már az aratás, jön az isteni áldás.
Szálljon fel hozzád Mária buzgó hálaadás.
Mária is munkálkodik Paradicsomban,
Angyalokkal és szentekkel a mennyországban.
Szép arany kalászokat, aratja a rózsákat,
Szent Fia csűrébe gyűjti az igazakat.
Minket is vár Szűz Mária, hogy learasson,
Szent Fiának, Úr Jézusnak hogy bemutasson.
Te is arany halász vagy, de bűnökkel rakva vagy,
Folyamodjál Máriához, akkor el nem hagy…
Óh Mária, Örzsébettel jöjj segítségül,
Nyerjetek nekünk kegyelmet az Úristentül:
Bűneink megbocsássa, szálljon reánk áldása,
Amint szállott Örzsébet és Zakariásra.
Régi gyakorlat és hagyomány szerint még a XVIII. században is az asszony sarlójával aratott, a férfi pedig nyomában járva, kötözött. Jellemző, hogy a református Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, az asszonyokéra pedig orsót, vagy sarlót festettek.*Régi hazánkban talán itt élt legtovább az asszonynép sarlóval való aratása. Helyesen mondja Hetény János, hogy a nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat, és Fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza.
Beküldte: szentkoronaorszaga.hu Kategória: Szentek és boldogok Kapcsolat:szentkoronaorszaga
Mikor szombat 04 július 2020 ettől 0000 eddig 2355
Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM
Szent Ulrik - Július 4.
Ulrik, latinosan Udalricus Augsburg püspöke és védelmezője a kalandozó magyarok ellen. A Lech-mezei győzelmet német kortársai az ő imádságának, a nyakában viselt keresztnek tulajdonították. Hallal szokták ábrázolni, mert legendája szerint egy darab nekiajándékozott hús csütörtöktől péntekre virradóra hallá változott.
Érthető, ha Ulrik tisztelete hazánkban, a magyarság körében nem tudott gyökeret verni, inkább német városainkban virágzott.*A vasi Pereszteg, Hosszúpereszteg középkori neve Ulrik-patrociniumunkra emlékeztet: Szent Ulreh Peresztege, Szent Odor Peresztege, Szentodorfalva (1476). Ulrik volt Fertőmeggyes hajdani templomának is a védőszentje.* Gótikus táblaképe maradt ránk Jánosrét (Hannesheu, Lucky pri Kremnici) Szent Miklós-oltárán. (Szépművészeti Múzeum 1476), Farkas társaságában. Oltára volt Kassán (1453), Sopronban (1480).* Középkori misekönyveink számontartják. Batthyány Boldizsár misekönyvének naptárában (1489): Zent Olry pispek napja. Csallóközi Ollé, Orlé, Orlay családneveink Mikesy Sándor kutatásai* szerint az Ulrik magyar származékai.
Egyszer föltűnik a jezsuita játékszínen is: Zágráb (1701).*
A sajátos alakú, barokk időkben keletkezett, nyakban viselt Ulrik-kereszt (Ulrichskreutz)* tudomásunk szerint, hazánkban nem terjedt el. Kialakulásához a szent legendájának egyik mozzanata adott ösztönzést. A püspök Rómából keresztet hozott magával, amelybe Krisztus keresztjének ereklyéjét is belefoglalta. Ezt viselte az augsburgi csata idején; ezért később Siegeskreuz névvel is illették. Lehetséges, hogy ezt a keresztpartikulát – Krisztus jelképül – eredetileg hal-alakú ereklyetartóban őrizték. Ebből fejlődhetett azután ki a már említett attributum, illetőleg hiedelem.
A magyar nyelvű Csodák könyve Ulrik legendaköréből elmondja,* hogy mit ér egy Miatyánk:
Ulrik püspökhöz minden nap eljárt egy vén koldus. A konyhán ebédet kapott, és ezért hálaköszönetül a püspökért mindig elmondott három Miatyánkot:
Történt, hogy egyszer nagy éhínség támadt, amely az adakozó szívű Ulrikot nagyon elszomorította. Találkozott a koldussal és megkérdezte tőle:
– Hogy vagy öreg?
– Mint mindig, méltóságos püspök!
– De én nem úgy vagyok, sok a bajom. Szomorú vagyok, mert te nem imádkoztál értem.
– Csakugyan nem imádkoztam, mert a szakács elutasított. Azt mondta, hogy ma nekem ott nincs ebédem.
A püspök hazatérve, elővette a szakácsot, és szemrehányást tett neki, hogy az ő fösvénysége megfosztotta egy Miatyánktól. A szakács tamáskodott, nem érhet az olyan sokat. A püspök most megparancsolta neki, hogy azonnal induljon a pápához Rómába és kérdezze meg tőle: mennyit ér egy Miatyánk?
A szakácsot, mint Ulrik püspök emberét, a pápa szívesen fogadta. A kérdésre ezt felelte: egy Miatyánk megér egy aranypénzt. A felelettel a szakács visszasietett a püspökhöz, aki azonban most ezzel a kérdéssel küldte vissza Rómába: milyen nagy legyen széltében-hosszában ez az aranypénz? A pápa így válaszolt: egy Miatyánk olyan aranypénzt ér, amely széltében-hosszában akkora, mint az egész világ. A szakács ezt is elmondta gazdájának. Ulrik azonban újra kérdezett: de milyen vastag legyen ez az aranypénz? A szakács kénytelen volt megint Rómába zarándokolni. A pápa szava most ez volt: egy Miatyánk olyan aranypénzt ér, amely széltében-hosszában akkora mint a világ és olyan vastag, amilyen hézag van az ég és föld, föld és ég között.
Ulrik meghallgatva szakácsát, így oktatta: most már te is tudod szolgám, hogy mit ér egy Miatyánk. Számold ki magad: hány fillért ér. Mostantól azonban minden nap adj az öreg koldusnak ebédet, hogy a három Miatyánkot elvégezze érettünk.
Nyilvánvaló, hogy ez az olvasott népkönyvi szöveg ihlette a Szilágy baranyai faluban megörökített,* rövidre fogott élőszavas változatot:
Egy koldus papi házhoz ment kéregetni, de a pap elkergette. A szakácsné kérte, hogy adjon neki, mert azért a kis ebédért, amit kap, elmond egy Miatyánkot.
Hát olyan nagy dolog egy Miatyánk – kérdezte a pap –, hogy még ebédet is lehet érte adni?
Elkergette a koldust. A szakácsné tovább is erősködött, mire a pap elküldte Rómába, hogy a Szentatyától kérdezze meg, mit ér egy Miatyánk?
Amikor a szakácsné megjött, kérdezte a pap; mit mondott a Szentatya? Mit ér egy Miatyánk? Ér egy aranyat?
A szakácsné úgy tett a kezével, hogy az semmi.
A pap tovább kérdezgette, mire a szakácsné megmondta a Szentatya üzenetét, hogy nem is lehet megmondani; hogy mekkora aranyat ér. Azután a pap mindig adott a koldusnak ebédet.
Egy másik Ulrik-legendát Taxonyi János épületes történetei* között olvasunk.
Ulrikot egy rajnavidéki gróf várába hívta ebédre. A fényes lakoma a püspöknek nem tetszett. Közben behoztak egy megösztöveredett és elhalványodott asszonyállatot, kinek a nyakáról függ vala egy emberi eves fő. Az asszonynak a kutyák között egy darab árpakenyeret vetettek. A megdöbbent püspök kérésére a gróf elmondta, hogy az asszony az ő hitvese volt, de megcsalta. Szeretőjének fejét vétette, majd felesége nyakára kötötte.
Ulrik isteni sugallatra megérezte, hogy az asszony ártatlan. Ebéd végeztével a grófot kérdezgette a dolog felől. Kiderült, hogy feleségét csak azon kapta rajta, hogy azzal a nemes férfiúval beszélgetett. A püspök penitenciára szólította föl, a gróf azonban vonakodott.
Ulrik most papjaival Istenhez fohászkodott, mire a fej megszólalt: én ezzel az asszonyállattal nem vétkeztem. Ezután a püspök a halott testét is kiásatta az akasztófa tövéből, és szolgáinak megparancsolta, hogy a fejét vessék oda a lábaihoz. Erre a fej megindult és odaforrott a nyakhoz. A holttest most megelevenedett, és a férjhez fordult, megismételve az asszony ártatlanságát. A gróf felesége lábához borult és könnyezve kért tőle bocsánatot.
A halottaiból feltámasztott nemes soha nem panaszkodott a grófra, mert a másvilágon megtanulta volt az Isten titkos ítéletének igazságát.
hétfő 06 július 2020 at 0000 - Szent Kilián
Beküldte: szentkoronaorszaga.hu Kategória: Szentek és boldogok
Mikor hétfő 06 július 2020 ettől 0000 eddig 2355
Bálint Sándor
ÜNNEPI KALENDÁRIUM
Szent Kilián
Július 6.
Kilián Würzburg ír származású vértanú püspöke († 689 táján).* Karddal ölték meg társaival együtt. Főleg a németországi Franken tartomány tiszteli.* Régi misekönyveink számontartják. A Kélián (1279),*Gellén, Kiliyén családnév* illetőleg a háromszéki Kilyén (Chilieni) helynév arról tanúskodik, hogy középkori jámborságunk ismerte. Gelén János szegedi főbíró volt (1642). Más idetartozó nevek Gilyén, Ghyllány.
Püspöknádasd, újabban Mecseknádasd Árpád-kori, temetőben emelkedő, elhagyatott templomocskáját a falu Frankenből bevándorolt német népe Kilián oltalmazó nevére szentelte. A titulust később István királyéra változtatták át. E kettősségben összefonódik a régi német szülőföld és az új magyar haza szakrális világa.
A bánáti német falukban Kilián volt az aratás kezdőnapja.*
A szegedi késes céhet a XVIII. században bevándorló német mesterek ivadékai alapították (1835). Nem véletlen, hogy Kilián püspököt választották, az éles kard vértanúságának eszköze miatt védőszentül. A szegedi minorita templom főbejáratán több barokk fadombormű látható. Az egyik Kiliánt ábrázolja, amelyről írásbeli adatok híján sem lehet vitás, hogy a szegedi késesek áldozatkészségét dicséri.
szombat 11 július 2020 at 0000 - Dániel próféta
Beküldte: szentkoronaorszaga.hu Kategória: Szentek és boldogok
Mikor szombat 11 július 2020 ettől 0000 eddig 2355
Bálint Sándor
ÜNNEPI KALENDÁRIUM
Dániel próféta
Július 11.
Dániel próféta ünnepe már a Pray-kódex misenaptárában fölbukkan. A pécsi egyházmegyében a középkor végén különösen tisztelték.*
Lajta Edit kutatásaiból* tudjuk, hogy a besztercebányai Thurzó-ház mostanában föltárt falképein többek között Dániel próféta is fölbukkan. Az ábrázolás régi hazánkban egyedül áll. Már most tudnunk kell, hogy a próféta a középkorban a bányászoknak egyik kedvelt védőszentje volt (Tirol, Svájc, Csehország, Szilézia) egy legenda alapján. Eszerint egy Dániel nevezetű sziléziai bányász álmában angyal jelenik meg és így szól hozzá: menj reggel az erdőbe. Ott emelkedik egy magas fenyő, ennek ágai között majd egy arany tojásokkal telt fészket találsz. Másnap reggel csakugyan kiment az erdőbe, de a fészket nem találta meg. Ekkor egy ággal a fa gyökerénél kezdett kutatni, és gazdag ezüstlelőhelyet talált.
Georg Schreiber feleletet próbál adni* arra a kérdésre, hogy miért és hogyan lett Dániel a bányászok védőszentje.
Az oroszlánbarlangba vetett Dániel az ókeresztény művészetben a halottaiból feltámadott Krisztust jelképezi: a bányászok is hasonló épségben jöjjenek a föld mélyéből a napfényes világba. Schreiber arra is gondol, hogy a próféta tiszteletét Jövendöléseinek egy részlete is előmozdította. Szól bennük Nabukodonozor király álmáról, aki azonban fölébredve megfeledkezik róla. Maga elé hívatja a kaldeus bölcseket és fejvesztés terhe alatt követeli tőlük, hogy mondják meg, és fejtsék meg neki, mit álmodott. Dániel égi sugallatra elmondja (Dániel 2, 32 – 49), hogy a király álmában képszobor jelent meg, amelynek
feje finom színaranyból vala, melle pedig és karjai ezüstből, hasa pedig és tomporai rézből, szárai pedig vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.
Így látád, míglen kiszakada egy kő a hegyből kéz nélkül, és megüté a képszobornak vas- és cserép-lábait, és összetöré azokat.
Akkor összetörének egyetemben a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek, mint a nyári szérű polyvája, melyet a szél elragad, hogy helye sem található; a kő pedig, mely megütötte vala a képszobrot, nagy heggyé lőn, és betölté az egész földet.
Nabukodonozor az aranyfő, utána ezüstország, majd rézország, végül vasország keletkezik. A próféta könyvének következő versei már a tüzeskemencére, az ércolvasztás alkalmas jelképére is utalnak.
Dániel próféta tiszteletét a keresztnév, továbbá Dániel, székelyesen Dánél, továbbá Dán, Dani, Daniss, Danyi, Dános, Danés családnevünk is tanúsítja.*
vasárnap 12 július 2020 at 0000 - Tizennégy Segítőszent
Beküldte: szentkoronaorszaga.hu Kategória: Szentek és boldogok
Mikor vasárnap 12 július 2020 ettől 0000 eddig 2355
Bálint Sándor
ÜNNEPI KALENDÁRIUM
Tizennégy Segítőszent
Július 12.
Tizennégy Segítőszent (júl. 12), deákul Quattuordecim Auxiliatores, másként Quattuordecim Advocati, németül Vierzehn Nothelfer: Ákos (jún. 22), Balázs (febr. 3), Borbála (dec. 4), Cirjék (aug. 8), Dénes (okt. 9), Egyed (szept. 1), Erazmus (jún. 2), Euszták (szept. 20), György (ápr. 24), Katalin (nov. 25), Kristóf (júl. 25), Antiochiai Margit (júl. 13), Pantaleon (júl. 28), Vitus (jún. 15) mennyei közössége. Egyikük-másikuk helyén vidékenként Apollónia (febr. 9), Lénárd (nov. 6), Osvald (aug. 5), Rókus (aug. 16), Miklós (dec. 6) tűnik föl. Nem tisztázott, miért vannak éppen tizennégyen. Valószínűleg azért, mert 14 a szentmágikus 7 kétszerese.
A kultusz kezdete, kialakulásának kora is bizonytalan. Mindenesetre az európai nagy pestisjárvány (1348) körüli időkben bontakozik ki a középkori német népi áhitat televényében és terjed el villámgyorsan. Kápolnákat, oltárokat, ispotályokat szentelnek a tiszteletükre.*
A kultusz hazánkban a XV. században bukkan föl. Radó Polikárp egy kassai misekönyvbe jegyezve, miséjük szövegét is megtalálta.* Ennek könyörgése így hangzik:
Omnipotens Pater, mitissime Deus, qui electos tuos Georgium, Blasium, Panthaleonem, Vitum, Christophorum, Dyonysium, Achatium, Eustachium, Aegidium, Erasmum, Cyriacum, Katherinam, Margaretham, et Barbaram specialibus privilegiis prae cunctis aliis sanctis decorasti: ut qui in necessitatibus eorum implorant auxilium secundum tuae promissionis gratiam petitionis suae salutarem consequantur effectum, da nobis quaesumus veniam peccatorum et ipsorum intercedentibus meritis ab omnibus adversitatibus nos libera et deprecationes nostras benignus exaudi.
A Tizennégy Segítőszent tisztelete leginkább hazánk német városaiban a középkor végén tűnik föl: Kassa (oltár, 1483), Csegöld (oltár, 1494), Kelénpatak (oltár, 1509). Képek: Garamszentbenedek (Hronsky Sväty Benadik, most Esztergomi Keresztény Múzeum, oltár, 1510), Liptószentmárton (Liptovská Mara, táblakép, 1500), Lőcse(Szent Miklós-oltár predellája, 1507), Besztercebánya (faszobor, a Szent Borbála-oltár predellája, 1509).*
Kápolnájuk volt a budavári Magdolna-templomban (1539).*
A hazai kultusz, ismereteink szerint, a hitújítással és hódoltsággal megszakad, és csak a XVIII. század német bevándorlásaival születik újjá. Barokk forrása Vierzehnheiligen, a híres délnémet búcsújáróhely.
Pest (1719, a Kecskeméti-kapunál), Etyek,* Zsámbék, Vörösvár, Soroksár, Dág, Hajós (szőlőbeli kápolna, 1944-ben elpusztult), Gádor, Pilisborosjenő (1756), továbbá a baranyai Dárda (1729),*Kisdorog bevándorolt népe kápolna építésével plántálja hazánk szakrális barokk televényébe a maga délnémet hagyományait. Tiszteletükre oltárt emelt Siklós, Nagytevel, Bodajk (1747), Győrsziget, Győr-Újváros.
Pécsvárad Mindenszentek tiszteletére szentelt temetőkápolnájának igen szép parasztbarokk oltárképén alul a Tizennégy Segítőszent, közepén az égbe emelkedő Boldogasszony oltalma alá lelkek sietnek, legfölül a teljes Szentháromság fogadja őket.
Most köznapi nyelvre fordított litániájukból idézzük a legjellegzetesebb részletet:
Szent György, te az üldözöttek bátor védelmezője, hatalmas pártfogó a hit elleni kételyekben...
Szent Balázs, te a hízelgés és fenyegetőzés állhatatos meggyőzője, hatalmas pártfogó a torokbajokban...
Szent Erazmus, te iszonyú ütlegeknek alázatos elszenvedője, hatalmas pártfogó az altest fájdalmaiban….
Szent Pantaleon, te nagy orvos és vértanú, Jézus szent nevének erejéért hatalmas pártfogója minden betegnek, ki ájtatosan fohászkodik: Jézus, Mária...
Szent Vitus, te hősies legyőzője a leggyalázatosabb csábítóknak, hatalmas pártfogója az ifjaknak, a szemérem elleni kísértésekben...
Szent Kristóf, te alázatos szolgája a segély nélküli vándoroknak, hatalmas pártfogó a tűz, jég, éhség, döghalál és a gonoszlélek támadásai ellen, halálunk óráján...
Szent Dénes, te az isteni sugallatoknak gyors követője, hatalmas pártfogó a lelkiismeret nyugtalanságában…
Szent Cirjék, te a gonoszlélek hatalmas kiűzője, hatalmas pártfogó a pokoli kígyó incselkedései ellen...
Szent Akácius, te alázatos elszenvedője szégyenteljes ütéseknek, hatalmas pártfogó a kínteljes aggodalomban, mely olykor a halál előtt jelentkezik...
Szent Euszták, te a legváltozatosabb végzetnek türelmes elviselője, hatalmas pártfogó a legzavartabb bonyodalmakban...
Szent Egyed, te a mezíteleneknek jótékony felruházója, hatalmas pártfogó az álszégyen ellen a gyónásban...
Szent Margit, te állhatatos megvetője a pogány vőlegénynek, hatalmas pártfogója az asszonyoknak, kiknek élete gyermekük életével együtt veszélyben forog...
Szent Katalin, te a bálványunódás dőreségének értelmes legyőzője, hatalmas pártfogója a bűnbánóknak a megtérés útján.
Szent Borbála, te a leggyengédebb földi érzelmeknek hősies megvetője, hatalmas közbenjáró az utolsó szentségek fölvételére.
Könyörögj, könyörögjetek érettünk.
hétfő 13 július 2020 at 0000 - Antiochiai Szent Margit
Beküldte: szentkoronaorszaga.hu Kategória: Szentek és boldogok
Mikor hétfő 13 július 2020 ettől 0000 eddig 2355
Bálint Sándor
ÜNNEPI KALENDÁRIUM
Antiochiai Szent Margit
Július 13.
Margit, szent névrokonaitól való megkülönböztetésül Antiochiai Szent Margitvértanú szűz, a bizánci egyházban Marina. Életét csak legendákból ismerjük, nyilván Diocletianus idejében (307) szenvedett vértanúhalált.
Margit legendája a középkor századaiban jámbor kalandregénnyé színesedett, és antik, keleti elemeket is fölszívott magába, köztük a sárkány hitregei és mesei alakját. Számos, egykori német, francia, angol verses földolgozása van, élt tehát az énekmondók világában is. Nyugaton igazi népkönyvvé válik. Király Györggyel*elmondhatjuk, hogy Margit bevonult a középkor világirodalmába.
Hazánkban is igen népszerű. Szűz Szent Margit asszony legendáját az Érdy-kódex*a Legenda Aurea és Pelbárt előadása nyomán így adja elő: keresztény hitéért pogány atyja eltaszítja. Törvénybe kerül, ahol meggyötrik, majd beveték az temlecben és nagy fényesség betelé az temlecöt. Mikoron imádkozott vóna, kéré Úristent, hogy mutatná meg őneki személy szerént az ő ellenségét, ki ellene viaskodnék. És íme megjelenék ő előtte egy nagy kegyetlen sárkány, ki mikoron őtet el akarná nyelni, szent keresztnek jegyét veté reá, és ottan elenyészék. Annak utána esmég neki jelenék embernek képében és mondá: elégödjél meg immáron én felőlem és ne háborgass. Szűz szent Margita asszony szent keresztnek jegyét veté reá, és ottan isteken (üstökön, vagyis hajánál fogva) ragadá és lábai alá nyomá, mondván: aláztassál meg kevély ördög egy asszonyállatnak lábai alatt. Az sátán kedég kezde kiájtani: óh bódog Margita meggyőztettem immáron. Ha firfiú győzne meg engemet, nem gondolnék vele, de íme egy gyenge szűztül győzetőm meg. Szűz szent Margita asszony kedég megkérdé... miért háborgatná ollyan igen az keresztyéneket. Mondá: miért mi az erek boldogságot elvesztöttük, hova az embereket viszik, természet szerént bánjok és azon való nagy irigységből háborgatjok őket, hogy ő velök es veszthetnők. És ellyen dolgokat jelentgetvén, fölemelé Szent Margita asszony torkáról lábait és mondá: fuss el ennen hamar nyavalyás és ottan elenyészék.
Margitot a pogányok most égő fáklyákkal gyötrik, majd utána egy teljes hordó vízbe vetették, hogy gyetrelme öregbölne. Az Úr erre nagy földindulást támasztott, mire az emberek megrettentek és ötezren megtértek. A fejedelem fejét véteté Margitnak, aki előtte így imádkozik: hogy valakik őróla ájotatussággal megemléköznének, és őneki segedelmét hínák akármi nemű szökségben, jelesen gyermekszülő asszonyállatok meghallgattatnának. Szózat jöve mennyből, hogy azonképpen lenne.
Margit legendáját ismeri a Kazinczy-, Lázár-, Cornides-kódex is.* Az épületes életregény összefügg még, illetőleg vegyül Euphrosina (Debreczeni-, Lobkovitz-, Nádor-kódex), Marina (Érdy-, Érsekújváry-kódex), és Eugénia (Tihanyi-kódex) legendáival is.* Középkori hiedelem szerint magának a Margit-legendának olvasása, sőt a könyv érintése is csillapítja az asszonyi fájdalmat.
Margit a Tizennégy Segítőszent, továbbá a négy Virgines Capitales (Ágota, Dorottya, Margit, Katalin) egyike. Nevével már a Pray-kódex misenaptárában találkozunk, de az egész magyar misetörténet számontartja. Radó Polikárp 1498 tájáról közöl* egy szerencsés szülésért való kéziratos liturgikus könyörgést, amelynek nyugati párhuzamai* is vannak: Deus, qui gloriosam virginem et martyrem Margaretham invocantibus salutis remedia promisisti, exaudi nos pro N. famula tua in martyris tuae suffragio confidente, ut eius meritis partus fiat sine sui et foetus periculo iocunda, quae tuo ex munere concepta est gravida.
Margit tisztelete hazánkban különösen II. András keresztes hadjárata után lendült föl. A király a Szentföldről szentünk ereklyéjét, éspedig fejét, koponyáját is magával hozta és a szepesi prépostsági templomnak ajándékozta, ahol máig tisztelik.* Margit hallatlan Árpád-kori népszerűségére jellemző, hogy a Patrona Regni megtisztelő címet is elnyerte. Föltételezhetjük, hogy IV. Béla nemcsak jámbor megfontolásból, hanem szakrális névmágiából is szándékosan választotta a tatárjárás rettenetei között újszülött kislányának, a majdan szintén szentté leendő Margitnak védőszentjéül.
A pozsonyi klarisszáknál őrzött és a XVII. században sokat emlegetett Szent Margit asszony öve aligha lehetett a mi Margitunké, amint Takáts Sándor állítja.* Igazat kell adnunk Magyary-Kossa Gyula kiváló orvostörtönészünknek, aki külföldi analógiák idézésével Antiochiai Margit kultuszörökségét látja benne.* A gyakorlat még nyilvánvalóan a pozsonyi középkorba nyúlik vissza, amelynek a klarisszatemplom lehetett a tűzhelye. Belső portája fölött Rómer Flóris még látta* a sárkánnyal küzdő Margit freskóját, amely századunkra már tönkrement.
Takács értékes levéltári adataiból kiderül, hogy a pozsonyi apácáktól gyakran kérték kölcsön az övet fájdalmaik enyhítésére a boldog állapotban lévő asszonyok. Hogy valahogyan – írja Takáts – veszendőbe ne menjen, rendesen katonai őrséggel vitették a beteghez is, meg vissza a pozsonyi klarissza-apácákhoz is. Az efféle kíséret sok költséget emésztvén föl, nem minden beteg juthatott szent Margit asszony övéhez. Csak a főúri családoknak sikerült azt megszerezniök. De még a legmagasabb rangú és leghatalmasabb főúri családok is csak rövid ideig tarthatták az övet maguknál, mivel folyton mások és mások kérték, Az 1689. évben például a haldokló Batthyány Ferencné viselte az övet. A férje állítása szerint a szent öv igen megkönnyítette a különben menthetetlen asszony szenvedéseit. Batthyány gróf a felesége halála után nem küldé azonnal vissza az övet Pozsonyba, s emiatt az apácákat mély aggodalom fogta el. Eszterházy Magdolna Viktória nővér tehát levélben kérte meg Batthyány grófot, küldené vissza szent Margit asszony övét. Én igen. félek – írja a főúri apáca –, hogy Istenben elnyugodott szegény grófnő asszonyom ő nagysága halálán való keserűségben ki tudja hová tévelyedett? Talán nem is tudták az emberek, mirevaló légyen? Minekünk az, édes gróf uram, igen nagy kincsünk! Bizony igen nagy neheztelést vennék magamra az szent szerzettől, ha eltévelyednék, mivel immár sokszor kértem el palatinusné asszonyom ő hercegsége javára is az fejedelemasszonytól, de ilyen sokáig még soha ki nem maradott. Ezen üdő alatt egynéhány rendbeli főasszonyok is kérették immár az övet. Kezünknél nem lévén, oda nem adhattuk!
E levélre Batthyány gróf megbízható kísérettel visszaküldé Pozsonyba az övet. Az 1689. év december 15-én Eszterházy Magdolna Viktória már imígyen ír vala néki: édes gróf uram! Az nagyságod levelét böcsülettel vettem az szent Margit asszony övével együtt! Hogy ennyi ideig kin maradott, abban semmi vétek nincsen!
Antiochiai Margit életét, halálát ábrázoló freskóciklusaink* már csak a középkori ország peremein, a hajdani gyepűvidékeken találhatók meg. A Székelyföldön, illetőleg Erdélyben Gelence (Ghelinta, a László-legendával együtt 1400 táján), Homoródszentmárton (Martinuş, szintén Lászlóéval együtt a XIV. századból), Bögöz(Mugeni, Lászlóéval XIV. század), Sepsikőröspatak (Valea Cristului: töredékek, koruk bizonytalan), Szék (Sâg, 1360 táján), Székelydálya (Daia Secuiascâ, református templom: feltárták, később elmeszelték). A László-legendával való együttes előfordulás talán azt a föltételezést is megengedi, hogy a sárkányon, vagyis ellenségen győzedelmeskedő Margitnak is tulajdonítottak gyepűvédő hivatást.
Északon is mindenesetre ott találjuk Margit freskóciklusait a gyepűhatár táján: Haraszt (Charast, XV. század), Süvete (Šivetice: a szent legteljesebb hazai ciklusa, XII. század), Szalonna (református templom, itt is Szent László harca a kunokkal. Ez a Margitlegenda igazi Biblia Pauperum a XIII. századból). Már külön szóltunk a pozsonyi freskóról. A gyepűket idézik még Zboró (Zborov, Szent Lászlóval) a sárosi Palocsa (Plavec nad Popradom), a szepesi Malompatak (Mlynica) patrociniumai.
Már az Árpád-korban számos nemzetségi monostort alapítanak és szentelnek Margit nevére, föltehetően azzal a célzattal is, hogy a nemesi, főúri család gyermekszülő asszonyait vegye különös oltalmába, és így a nemzetségnek, hadnak magva ne szakadjon. Ilyenek a bencés Hahót (XI. század, Hahót-nemzetség), Meszes(Álmos herceg, 1108, Garáb (Grabovo, Tibold-nemzetség, 1234), Béla (1332), a premontrei Hatvan (bizonytalan nemzetség, 1273). A kultusz bencés vonatkozásaira jellemző a Boldva apátsága mellett,* továbbá a tihanyi apátság újlaki birtokán (1298) virágzó Margit-kápolna és a nyilvánvalóan tatai monostorhoz tartozó Szent Margit asszony földe (1392). Pornó cisztercita apátsága is Margit nevét viselte. A Ják-nembeli Csépán bán alapította (1233). A sági premontrei prépostság mellett is volt Margit-kápolna (1299). Karcsa (1187, ma református egyház),*Csurgó (1226) johannita templomának és rendházának is ő volt az oltalmazója. Székesfehérvárott a dominikánusok választották védőszentül (1231).*
Dömös világi prépostságát a Szentföldről hazatérő Álmos herceg szintén Margit oltalmába ajánlotta (1108). Építését Vak Béla fejezte be (1138).* Itt nyílván még a bizánci egyház közvetlen hatásával kell számolnunk. Említésre érdemes, hogy az Esztergomból Dömös felé vezető útnak via Margarethae a jellemző középkori neve.*
Talán még királyi alapítás volt, egyben a híres szőlőket oltalmazta a viharral dúló sárkánytól Somlóhegy Margit-kápolnája, amely már nagy időktől fogva búcsújáró hely.
Somlyóvásárhely 1714-ben Mária hét örömének tiszteletére fogadalmat tesz: a Te örök szolgálatodra lekötjük magunkat és ezt a szegény várost mezeivel, erdeivel és szőlőhegyeivel, szántóföldeivel, egyéb körüllévő határival és benne lakó lelkes és lelketlen állatival egyűit... Fogadást teszünk Néked... hogy míglen élünk ebben a városban, szokásul vesszük minden esztendőben a Te hét örömödnek a tiszteletire hétszer processzióval való menetelt ezen határunkban levő Somló hegyin helyeztetett Szűz Szent Margit kápolnájához, hogy ott a Te oltárod előtt tehetségünk szerint tisztelhessünk... ... Azt is fogadjuk... ... minden szombaton és újhold vasárnapokon olajban égő mécset vagy gyertyát gyújtatunk a Te szent oltárod előtt Szűz Szent Margit kápolnájában...
Margit napján Sümeg népe a XVIII. században búcsút járt ide.
Ennek a fogadalomnak, illetőleg kultusznak eredménye, hogy a kápolna is újjáépül: HONORI SANCTE MARGARITHAE VIRGINIS FUI DECORATA EX INTEGRO (=1727).*
Nyilvánvalóan még a középkort idézik a Karancs tetején épült Margit-kápolna romjai is. A múlt század végén följegyzett néphagyomány szerint Forgách Zsigmond nádor özvegye, Pálffy Katalin építtette és mezítláb szokott ide fölzarándokolni. A néphit szerint az a lány, aki búcsú napján térdencsúszva kerüli meg a kápolnát, meglátja, hogy ki lesz majd az ura. A romokhoz nem messze szentkút is van.
A gombaszögi pálos templom romjaihoz, illetőleg a szomszédságban lévő Margit-forráshoz a következő monda fűződik: a forrás vize Szent Margit napján éjfélkor minden esztendőben véresen buggyan föl. Egy Margit nevű lány ide járt ki a kedveséhez, aki haramia volt. Egyszer hiába várták haza. A lány eltűnt, csak a vére festette pirosra a forrás vizét. A mondát kétségtelenül a legenda is ihlette.
Megviselt gótikus kő domborműve a másik sárkányölő György társaságában ott látható a soproni Szent György-templom homlokzatán is. Bent barokk kápolnája.*
Alig lehet vitás, hogy e templomi ábrázolások előtt való ájtatoskodás, fogadalom, továbbá érintésük a pszichikai besugárzás révén a vajúdó, bajoskodó asszonynépnek átmeneti könnyebbülést is szerezhetett.
Margit oltárát emlegetik az esztergomi Szent István-templomban (1397), a soproniSzent György-kápolnában (1398), a váci Szent Miklós-kápolnában (1474).*
Margit tiszteletére szentelt harangot őriz Alsórákos (Racosul de Joş) református temploma: AD HONOREM SANCTE MARGARETHE VIRGINIS ET MARTIRIS. 1498.*
A barokk időkből ismeretes a kókai kápolna oltárképe, továbbá a zalai Pakodszentélyfülkéjében* látható paraszttarokk szobra, amint a sárkánnyal küzd.
Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt templomaink vagy még a középkorban épültek, vagy középkori helyi hagyományok nyomán születtek a hódoltság után újjá. Elenyésző azoknak a száma, amelyeket a barokk kegyúr feleségének, lányának neve, de közvetlenül már nem Margit régi kultuszhagyománya ihletett.
Rozsnyó: Süvete (Šivetive, XIV. század),*Svedlér (Schwedler, Švedliar, 1569),Miksi (régi, új dedikációja Kisasszony).
Győr: Csapod (1359), Egyházaskesző (1786), Mosonszolnok (1230?), Dénesfa(kastélykápolna), továbbá a Burgenlandhoz tartozó Haracsony (Horitschon), Bánfalva(Apetlon).
Veszprém: Botfölde (1247), Veszprém (1327), Noszlop (1332), Hosszúpáti,másként Bőrpáh (1369), Henye (1376, pálos, Köveskál táján), Döbrönte (1388), Szentmargitfalva (1503). Ug (1522). Ezek elenyésztek,* Ma is élnek: Almádi, Gecse, Külsővat, Nagygomba (1753), Kacorlap (1750 táján, titulusa később megváltozott),*Nagygörbő, Marcali (új).
Pécs: Ug (1289, elenyészett),*Pellérd (középkori).
Vác: Vác (XIV, század vége), Irsa (XV. század, elenyészett), Kóka (1725, temetői kápolna, a titulus középkori), kultusza már Árpárkori Margitéval keveredik.
Eger: Csenger (1322), Szalonna (1332), Szentmargitapuszta (régi, de felújítva 1895).
A reformáció és hódoltság után már nem tudtak feltámadni és újakkal gyarapodni a váci, kalocsai, csanádi, váradi, erdélyi és az új szatmári egyházmegye hajdani Margit-patroniciumai. A hagyomány folytonossága megszakadt, a kultuszon is eljárt az idő.
Sajátos, nem könnyen tisztázható népéleti körülmények között Margit kultusza az újkorban lassanként elenyészett és a barokk időkben sem bontakozott újjá: tiszteletét, szakrális-mágikus szerepkörét Szent Anna asszony, Jézus nagyanyja örökölte. A Krisztusatyafiság késő-középkori képzetköre, feladatmegosztása, franciskánus kordivatja okozta a patronátus megváltozását. Erről Anna asszonynál még bővebben is szólunk.
Zsámbék lélekharangját 1778-ban Margit tiszteletére szentelték, hogy a sátán ne ragadja el a haldokló lelkét.*
Egészen napjainkig azt hittük, hogy Antiochiai Szent Margit hazai tisztelete, illetőleg magyar népi kultusza már a régmúlté. Voltunk az egyik, neki szentelt régi baranyai templomban, amelynek sem a papja, sem a hívei már nem tudtak róla semmit, és más Margitokkal igyekeztek azonosítani. Az oltárkép sárkányalakját, nagy eszkatológikus szorongások vetületét már illetlennek, nem templomba valónak érzik, nem tudnak mit kezdeni vele.
A kutatás azonban sokszor szerez meglepetést. Kallós Zoltán, a moldvai magyar népélet érdemes búvára számos archaikus bájoló imádság között* a sátán-művelte jégverés, nagyidő, vagyis vihar ellen egy olyan szöveget is föltárt, amelyben Margithoz fohászkodnak: Szíz leány Szent Margit elindula széjjes utcán elé viszi arany medencéjét. Arany medencébe viszi Krisztus Jédusnak harminchárom csepp vérit, szenvedőknek szárnyát, szárnyékját. Szent Antalnak kötelit hét sing olvasóját. Megtalálkozik sátányval, sátányval. Azt kérdik a sátányok: Szíz Leány Szent Margit, mi az ok hejzád nem közeledhetünk? Hejzám nem es közeledhettek, mert tik tiszta lelkek vagytok. Én húnyam alatt viszem arany medencémet. Arany medencébe viszem Krisztus urunknak harminchárom csepp vérit, szenvedőknek szárnyát, szárnyékját Szent Antalnak kötelit, hét sing olvasóját. Arra megtérnek a sátányok, sátányok. Azt mondják: Szíz leány Szent Margit ki ezt elmondja jég eső eleibe, az Úr Jédus Krisztus megérzi a határát, mezeit, szöllősöket, kerteket a jégtől. Uram Jédus Krisztusom vidd el a jég esőt, nagy havasokra, nagy kősziklára.
Egy pusztinai, szemverés ellen való ráimádkozás Szűz Máriához, hogy hozza el a gyerekhez Margit levágott fejét: olyan szép tiszta legyen a feje, mint a szép tiszta víz!*
Nem kétséges, hogy e mondanivaló még a középkorban, a Margit-kultusz virágjában született, amelyet az élőszavas hagyományozás évszázadokon át lényegében, rendeltetésében változatlanul, de archaikus fogalmazásában is – a moldvai népballadákhoz hasonlóan – egészen napjainkig megőrzött. A moldvai csángók ugyanis a középkori magyarság katolikus kultuszegységétől elszakadva, a jámborságnak számos praetridentinus vonását tartották fönn. Ennek maradványa a Margit-imádság is.
Hogy a szomszédos Székelyföldön Margitot szintén bensőségesen tisztelték, azt már csak Gelence, Sepsikőröspatak, Homoródszentmárton freskóciklusai igazolják, amelyekről előbb már szólottunk.
Ehhez még idézhetünk* a szegedi táj hitvilágának középkori rétegeiből is egy szőregi sűly, vagyis bőrbetegség, skorbut ellen való ráimádkozást:
Az egész tetemödben sűly, köszvény mög në maradhasson!
Az ű szent vérivel, halálával,
Mönnyei harangnak hangjával,
Szűz Margit asszony szüzességivel,
Körösztölő Szent János arany gyűrűjivel!
Amen! †
Baranyából ismerünk még egy máig élő Margit-hagyományt, amely egy Máriakéménd és Monyoród között dombtetőn álló kőoszlophoz fűződik. Ott áll négy ecetfa árnyékában. A fákra borostyánt futtattak. Az oszlopon Margit, a helyi nép ajkán Markret, amint a sárkányt eltapossa.
Mondáját tudomásunk szerint először Rudolf Kriss* örökítette meg: négyszáz esztendővel ezelőtt itt egy lány tehenet őrzött. Hirtelen, amikor nem voltak férfiak a közelében, sárkány támadta meg. A lánynak azonban volt annyi ereje, hogy a szörnyeteget lábbal taposta, és így nem tudott ártani. 1926-ban a szobor elpusztult, összetörték. A föld gazdája ismét fölállíttatta. Újabban az a hiedelem, hogy amikor rossz az idő, a határt jég veri, a szent így bosszulja meg magát a sérelemért. A mondának más változatait Müller Géza gyűjtötte össze. Egy helybeli sokác asszony szerint a szobrot a német Martin Péter emeltette. Az történt volna ugyanis, hogy egy Margit nevű rokonukat, aki jószágokat őrzött, a sárkány itt falta föl. Az asszony még azt is elmondta, hogy serdülő lány korában kint a mezőn ő is látta a sárkányt fölöttük elrepülni: feje mint a kígyóé, szárnya mint a denevéré. Várták is nyomában a jégesőt. A Martin-család egyik még élő, magyarul nem tudó idős asszonytagja úgy mesélte, hagy a szobor eredetileg a kéméndi határban a pincesor előtt állott, mostani helyétől jó száz lépésre. Nyilván azzal a célzattal helyezték ide, hogy a szőlőktől tartsa távol az ártalmas időt, amelyet éppen a sárkány képében nyargalászó gonosz hoz az emberek munkájára. Ennek ellenére is többször elverte a jég a határt, s ezért a szobrot már többször ledöntötték, de a család mindig helyreállította, végül mégis átvitte a szomszéd falu, Monyoród földjére. Hogy a további versengések, illetőleg képzelgések megszűnjenek, a kéméndi plébános legújabban a falu búcsújáró templomának oldalfalánál helyezte el.
Mindezek ellenére Margit helyi tisztelete mégis újjászületett. Az új monyoródi telepesek egy része ugyanis a csallóközi Kismácséd helységből való. Ennek temploma éppen Margit vértanút tiszteli védőszentül; jóleső örömmel ismertek a szoborban szülőfalujuk sárkányölő védőszentjére, akiről búcsúkor annyiszor hallottak beszélni.
Öreg kéméndiek még emlékeznek rá, hogy nagy szárazság idején a falu öregasszonyai jártak ki a szoborhoz esőért könyörögni. Az ünnepnek helyi gazdasági hagyományára is tudunk utalni. Dány faluban július derekán a sárgadinnye negyedik kapálásának margitolás a neve,* ami nyilvánvalóan a szomszédos Kóka Margit-kápolnájának nevezetes búcsúnapjával függ össze.