SZENT KORONA DÉLUTÁNOK*Január 31. *Február 28. *Április 25. *Május 16. *Június 20.________________________________________________________________2026. május 16.szombat 14.00 óra„KORONÁBAN IGAZ ... Tovább
MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET KEREKASZTAL SOROZATASZENT KORONA-ESZME /TAN2026. május 7. (csütörtök) 18:00 LOPJÁK A SZENT KORONÁTESEMÉNY ITT : https://www.facebook.com/events/979812018055867Résztv... Tovább
SZENT KORONA DÉLUTÁNOK*Január 31. *Február 28. *Április 25. *Május 16. *Június 20.________________________________________________________________2026. április 25.szombat 14.00 óraA SZENT KORONA ENGESZTEL... Tovább
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMszervezésébenKEREKASZTAL BESZÉLGETÉS :TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY / SZENT KORONA-TAN2026. április 23.- csütörtök - 18.00 óraRésztvevők:*Dr. HORVÁTH ATTILA*Dr... Tovább
XXI. SZENT KORONA KONFERENCIA2026. MÁRCIUS 28. - szombat 14.00 óra Ingyenes és nyilvános ! VERA ICONNagy Lajos 700 – Rákóczi 350 _______________________________Házigazda : Dr. Varga Tibor... Tovább
SZENT KORONA ORSZÁGÁÉRT ALAPÍTVÁNYA mi alapítványunkat az emberek nemzetünk iránt érzett szeretete tartja fent,köszönet érte: Dr. Varga Tiboraz alapítvány elnöke ... Tovább
NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA ÉS MAGYARORSZÁG FELAJÁNLÁSA
(Augusztus 15.)
LEGYEN NEMZETI, VAGY ÁLLAMI ÜNNEP!!!!
Nagyboldogasszony mennybevétele, koronázása és országunk Máriaoltalmába ajánlása
„…Fehér rózsa, Mária,…”
Nagyboldogasszony napján 1038-ban augusztus 15-én haldoklott egy nagy, szent király. Egész életében az országát és önmagát az Istenszülőnek ajánlotta. Halála közeledtekor, az utolsó átváltozás kapujában pedig így kiáltott fel:
„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva a lelkemet kezedbe ajánlom.
Közelgett épp a jeles ünnep, ugyanazon Örök Szűz Mária menybevitelének az angyalok és az emberek előtt nevezetes napja; nagyobb irgalom reményét remélte, ha e nap örömei közt bomlana föl teste, ezt külön könyörgésekkel kérte; sóhajtozás s könnyek árán el is nyerte.”
Ez a nagy uralkodó pedig a mi Szent Istvánunk volt. Örökül hagyta országát és népét a Szűzanyának. Ezzel egy arasszal közelebb került a Kárpát-haza a mennyországhoz, mint a föld bármely pontja.
Hitünk szerint Nagyboldogasszony napján a Megváltó édesanyját föltámasztotta, test által magához emelte a mennyei dicsőségbe és a mennyek királynőjévé koronázta. Ennek a nagy ünnepnek lett részese Szent István és az országa e végső felajánlás által. (Különös egybeesés, hogy Szent István nevének jelentése görögből latinra fordítva (Stephanos) ’koszorú, korona’.) Így vált Szent István és birodalma a Szűzanya koronájává.
Erre a mély misztériumra emlékeztet bennünket a Szent Korona is. Őseink hagyatéka szerint, jele felmutatta a Teremtésben a Kárpát-medence földjének egységét, az országlakosok közösségét, a törvények, szokások összességét valamint Istenhez való tartozandóságunkat.
Az Országfelajánlás pedig rögzített egy ősi, sajátos rendet is. Hiszen szakralitása által a Szűzanya tulajdonává vált a magyar föld, itt ember csak záros körülmények között rendelkezhetett birtokáról. Királyságunkban hosszú ideig az ősi földet csak birtokolni, használni és hasznait szedni lehetett, de rendelkezni róla nem. Ezek a jogok is általában nem egy egyént, hanem egy nemzettséget illettek meg.
A Nagyboldogasszony nap csodálatos, titokzatos eseményében egy másik jogelv is megnyilvánult. Magyarországon minden birtok gyökere a Szent Koronából eredt és oda is tért vissza (radix omnium possessionum). Így volt egy test, egy lélek, egy szív az egész birodalom a Szűzanya oltalma alatt, Regnum Marianum. Ugyanis a Szent Koronában nyugvó főhatalom az Ég királynőjére, Jézusra és az Atyára emlékeztette királyságunk lakosságát. Ez a Szent Korona - eszme lényege.
Ebből a hitből virágzott ki történeti alkotmányunk is, mely a XX. század közepéig meghatározta eleink életét. Ahol a szokásjog (consuetudo), a nemzeti közmegegyezés ugyanolyan fontos volt, mint a törvény (lex).
A szokás az ősök öröksége volt és a törvények is hagyatékká lettek, melynek szellemiségétől, elveitől a későbbi korok leszármazóinak eltérnie nem volt szabad. Ami valaha igaz volt, az örökké igaz lesz. A Teremtés örök szabályokba ágyazódott. Így történt, hogy a magyar magán jog egészen 1944-ig szokásjogon alapult, szakrális rendet valósított meg egy modern világban. Mária országának gondolata hagyományunk örök életét jelentette.
Megállapíthatjuk, hogy az országfelajánlás a Kárpát-medencei lakosság szívében összefonódott a Szűzanya oltalmával összefüggő szabadsággal, a Szent Koronával, a történeti alkotmánnyal és a Szent Korona-eszmével. Nagyboldogasszony napja tehát a magyarság legnagyobb ünnepének kellene, hogy legyen!
Ezzel szemben nemhogy Nagyboldogasszonyról nem emlékezünk meg állami szinten, hanem egyáltalán egyik Mária ünnepről sem. Miközben a régi magyar királyság területéből kiszakított utódállamok nagy részében munkaszünettel fejezik ki hódolatukat az Ég királynője iránt. A világon elsőként fordultunk Nagyboldogasszonyhoz oltalmáért könyörögve. Az sem mellékes, hogy a Szűzanya mennybevételét majd ezer éven át tiszteltük, mint legfontosabb ünnepünket. Míg végre a katolikus egyházban XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában 1950. november 1-jén dogmai rangra emelte és az 1953. szeptember 8-án kiadott Fulgens corona kezdetű enciklikájával meghirdetett Mária évben összeköti a Szeplőtelen fogantatás ünnepét Mária Mennybemenetelének tiszteletével.
Vallási tudásunk Boldogasszonyról, Nagyboldogasszonyról, a Szűzanyáról a királyságunk, államiságunk alapja volt és lesz.
Ezért kérek minden tiszta szívű embert, emelje fel szavát, hogy Nagyboldogasszony napja legyen hivatalos állami, nemzeti ünnepünk!
E nélkül semmi sem emlékeztet eredetünkre, küldetésünkre.
A néphagyományban több ezer éves bölcsesség van
A néphagyományban több ezer éves bölcsesség van, ez a jövő számára útmutatás - Andrásfalvy Bertalan professzor úrral életéről beszélget Dr. Varga Tibor.
Összes megtekintés 
