FONTOS ! Segítség kérés :Mivel a Facebook fogalmam sincs, hogy miért, de megszüntette a fiókomat és újat sem enged létrehozni, így az alapítvány oldalait sem tudom kezelni, ez... Tovább
Fontos: Mivel a Facebook megszüntette a fiókomat és újat sem enged létrehozni, így az alapítvány oldalait sem tudom kezelni, ezért továbbra is kérek mindenkit segítsen rekl... Tovább
SZÉKELY AUTONÓMIA NAPJA2025. október 26. vasárnap 17 órátólSzékely őrtüzek gyújtásaBeszédet mond : Dr. Varga Tibor Helyszín : Biatorbágy - Kettős keresztnél ... Tovább
A Szent Korona történeti háttere, közjogi szerepe és szellemi üzeneteMagyar Nemzet cikke az október 10.11-én tartandó Szent Korona konferenciáról : https://magyarnemzet.hu/kultura/2025/10/szent-... Tovább
A Magyarságkutató Intézet és a Szent Korona Országáért Alapítványközös szervezésében:XIX. SZENT KORONA KONFERENCIA2025. OKTÓBER 10 – 11. Ingyenes és nyi... Tovább
NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA ÉS MAGYARORSZÁG FELAJÁNLÁSA
(Augusztus 15.)
LEGYEN NEMZETI, VAGY ÁLLAMI ÜNNEP!!!!
Nagyboldogasszony mennybevétele, koronázása és országunk Máriaoltalmába ajánlása
„…Fehér rózsa, Mária,…”
Nagyboldogasszony napján 1038-ban augusztus 15-én haldoklott egy nagy, szent király. Egész életében az országát és önmagát az Istenszülőnek ajánlotta. Halála közeledtekor, az utolsó átváltozás kapujában pedig így kiáltott fel:
„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva a lelkemet kezedbe ajánlom.
Közelgett épp a jeles ünnep, ugyanazon Örök Szűz Mária menybevitelének az angyalok és az emberek előtt nevezetes napja; nagyobb irgalom reményét remélte, ha e nap örömei közt bomlana föl teste, ezt külön könyörgésekkel kérte; sóhajtozás s könnyek árán el is nyerte.”
Ez a nagy uralkodó pedig a mi Szent Istvánunk volt. Örökül hagyta országát és népét a Szűzanyának. Ezzel egy arasszal közelebb került a Kárpát-haza a mennyországhoz, mint a föld bármely pontja.
Hitünk szerint Nagyboldogasszony napján a Megváltó édesanyját föltámasztotta, test által magához emelte a mennyei dicsőségbe és a mennyek királynőjévé koronázta. Ennek a nagy ünnepnek lett részese Szent István és az országa e végső felajánlás által. (Különös egybeesés, hogy Szent István nevének jelentése görögből latinra fordítva (Stephanos) ’koszorú, korona’.) Így vált Szent István és birodalma a Szűzanya koronájává.
Erre a mély misztériumra emlékeztet bennünket a Szent Korona is. Őseink hagyatéka szerint, jele felmutatta a Teremtésben a Kárpát-medence földjének egységét, az országlakosok közösségét, a törvények, szokások összességét valamint Istenhez való tartozandóságunkat.
Az Országfelajánlás pedig rögzített egy ősi, sajátos rendet is. Hiszen szakralitása által a Szűzanya tulajdonává vált a magyar föld, itt ember csak záros körülmények között rendelkezhetett birtokáról. Királyságunkban hosszú ideig az ősi földet csak birtokolni, használni és hasznait szedni lehetett, de rendelkezni róla nem. Ezek a jogok is általában nem egy egyént, hanem egy nemzettséget illettek meg.
A Nagyboldogasszony nap csodálatos, titokzatos eseményében egy másik jogelv is megnyilvánult. Magyarországon minden birtok gyökere a Szent Koronából eredt és oda is tért vissza (radix omnium possessionum). Így volt egy test, egy lélek, egy szív az egész birodalom a Szűzanya oltalma alatt, Regnum Marianum. Ugyanis a Szent Koronában nyugvó főhatalom az Ég királynőjére, Jézusra és az Atyára emlékeztette királyságunk lakosságát. Ez a Szent Korona - eszme lényege.
Ebből a hitből virágzott ki történeti alkotmányunk is, mely a XX. század közepéig meghatározta eleink életét. Ahol a szokásjog (consuetudo), a nemzeti közmegegyezés ugyanolyan fontos volt, mint a törvény (lex).
A szokás az ősök öröksége volt és a törvények is hagyatékká lettek, melynek szellemiségétől, elveitől a későbbi korok leszármazóinak eltérnie nem volt szabad. Ami valaha igaz volt, az örökké igaz lesz. A Teremtés örök szabályokba ágyazódott. Így történt, hogy a magyar magán jog egészen 1944-ig szokásjogon alapult, szakrális rendet valósított meg egy modern világban. Mária országának gondolata hagyományunk örök életét jelentette.
Megállapíthatjuk, hogy az országfelajánlás a Kárpát-medencei lakosság szívében összefonódott a Szűzanya oltalmával összefüggő szabadsággal, a Szent Koronával, a történeti alkotmánnyal és a Szent Korona-eszmével. Nagyboldogasszony napja tehát a magyarság legnagyobb ünnepének kellene, hogy legyen!
Ezzel szemben nemhogy Nagyboldogasszonyról nem emlékezünk meg állami szinten, hanem egyáltalán egyik Mária ünnepről sem. Miközben a régi magyar királyság területéből kiszakított utódállamok nagy részében munkaszünettel fejezik ki hódolatukat az Ég királynője iránt. A világon elsőként fordultunk Nagyboldogasszonyhoz oltalmáért könyörögve. Az sem mellékes, hogy a Szűzanya mennybevételét majd ezer éven át tiszteltük, mint legfontosabb ünnepünket. Míg végre a katolikus egyházban XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában 1950. november 1-jén dogmai rangra emelte és az 1953. szeptember 8-án kiadott Fulgens corona kezdetű enciklikájával meghirdetett Mária évben összeköti a Szeplőtelen fogantatás ünnepét Mária Mennybemenetelének tiszteletével.
Vallási tudásunk Boldogasszonyról, Nagyboldogasszonyról, a Szűzanyáról a királyságunk, államiságunk alapja volt és lesz.
Ezért kérek minden tiszta szívű embert, emelje fel szavát, hogy Nagyboldogasszony napja legyen hivatalos állami, nemzeti ünnepünk!
E nélkül semmi sem emlékeztet eredetünkre, küldetésünkre.
A néphagyományban több ezer éves bölcsesség van
A néphagyományban több ezer éves bölcsesség van, ez a jövő számára útmutatás - Andrásfalvy Bertalan professzor úrral életéről beszélget Dr. Varga Tibor.
Összes megtekintés 
